Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
Az Európai Bizottság jogállamisági szempontú vizsgálat alá vonja a magyar parlament által hétfőn délután elfogadott, éjjel már hatályba is lépett felhatalmazási törvényt, amely határozatlan időre rendeleti kormányzást vezetett be Magyarországon – jelezte a Bruxinfo összefoglalója szerint az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. A testület egyébként tegnap azt is elmondta, hogy a koronavírus válság miatt átdolgozza a 2021-2027-es uniós költségvetési javaslatát is, azaz új keretekről fognak majd szavazni az év későbbi részében az állam- és kormányfők, nem arról, amiről február végén már egy kétnapos EU-csúcson próbáltak megállapodni.
Olyan horderejű döntéseket jelentett be most az Európai Bizottság a koronavírus miatti válságkezelés támogatására, amelyekre még a 2008-2009-es globális pénz- és tőkepiaci válság során sem volt példa.
Története során először tartott rendkívüli EU-csúcsot telefonkonferencián keresztül kedd este a 27 tagállam állam- és kormányfője, ahol megegyeztek a koronavírus terjedése elleni intézkedések összehangolásáról és egyúttal egy 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozását is bejelentették a most futó uniós költségvetés terhére. Egyelőre sok részlet tisztázatlan még, de néhány már kiderült erről.
Északkelet-Magyarország négy megyéjéből és a hozzájuk kapcsolódó határmenti területekből egy új fejlesztési célterületet hozott létre a kormány és egyúttal rögtön el is fogadott a területtel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket – derül ki a friss Magyar Közlöny két kormányhatározatából. A döntésekből jól kirajzolódik, hogy részben a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus elérhető pénzeire épül majd az érintett térség fejlesztése.
A 3-as metró meghosszabbítása, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése európai uniós források bevonásával tudna megvalósulni, tehát reálisan akkor, ha a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a főváros erre támogatást kap - mutatott rá Varga Ivett az MTI-nek adott interjújában. A BKK vezérigazgatója elmondta azt is, hogy a mobiltelefonos megoldásnál egyszerűbb elelktronikis jegyrendszert kell létrehozni. A BKK-tól leányvállalatokhoz kiszervezett funkciókat visszaintegrálják az anyacégbe.
Minél előbbi lemondásra szólította fel Angela Merkel német kancellárt a Financial Times hasábjain Tony Barber, a lap újságírója, mert szerinte ez lenne az ország és a sokféle problémával küzdő kontinens érdeke is.
Régi vita az uniós források körében, hogy meddig érdemes növelni az ellenőrzés költségét, amíg a feltárt szabálytalanságok nem lesznek kisebbek, mint a feltárásukra fordított összeg. Ellenőrzései során sok olyan tételt is talált az Európai Számvevőszék, ahol ugyan szabálytalan volt a kifizetés, a kár azonban nem jelentős - akár az összeg nagyságrendje miatt, akár, mert egy viszonylag kedvező alapárhoz képest hívtak le a jogosnál többet. A lényeg mindig az eredmény elérése, és bármennyire nehéz elsőre elfogadni, sok érv szól amellett, hogy a szabályok egyszerűsítésével csökkentsék a hibaszázalékot. Erre szolgálnak a 2018-ban bevezetett egyszerűsített költségopciók és az eredmény alapú finanszírozás. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük változtatás nélkül.
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása – áll az Agrárminisztérium közleményében, ami néhány nappal követi az alku nélkül véget ért rendkívüli EU-csúcsot.
A múltbeli hallgatólagos alku, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli trendek szemszögéből megközelítve is keményen bírálta mai posztjában Matolcsy György jegybankelnök a „nyugati álláspontot”, lényegében a négy fukar tagállamot, amiért a 2021-2027-es uniós költségvetési vitában múlt pénteken befeszültek és ez végül az alku elmaradásához vezetett. Szerinte kimondható, hogy „igazságtalan, ezért az EU jövője szempontjából hibás a mostani uniós költségvetési alkudozásban mutatott nyugati álláspont”.
Az Európai Unió 232 millió eurót (mintegy 76,5 milliárd forint) különített el a vírus világméretű elterjedésének megelőzésére és a járvány visszaszorítására, valamint a felkészülés fokozására - jelentette be Janez Lenarcic válságkezelésért felelős uniós biztos (képünkön) hétfőn Brüsszelben.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Péntek délelőtt 10 órától folytatódott a rendkívüli EU-csúcs a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelyen dél körültől két-, illetve többoldalú egyeztetések kezdődtek. Ezután újra 27-tagú körben egyeztetnek majd és itt kerülhet elő egy átdolgozott költségvetési javaslat az Európai Tanács elnökétől. A pénteki tanácskozásra érkezve több tagállami vezető élesen bírálta a négy fukarnak mondott országcsoportot, miközben a franciák máris győzelmet hirdettek az agrártámogatások megőrzése miatt, noha valójában még semmi sem dőlt el.
A 2021-2027-es uniós költségvetésről rendezett EU-csúcs első, csütörtöki napján, illetve ma reggelig nyoma sem volt annak, hogy a négy fukarnak nevezett gazdag tagállam engedne azon tervéből, hogy a 27 tagú közösség együttes nemzeti jövedelmének (GNI) 1%-a legyen csak a költségvetési kötelezettségvállalás plafonja. Emiatt több más tagállam vezetője bírálatot fogalmazott meg, és például a cseh kormányfő azt mondta: ha ezen ma sem változtat a négy fukar, akkor nincs értelme maradni az EU-csúcson.
Franciaországnak sikerült elérnie a közös agrárpolitika büdzséjének megtartását a 2021-2027-es időszakra a hosszú távú uniós költségvetésről szóló brüsszeli EU-csúcstalálkozó megbeszélésein - közölte pénteken Párizsban a francia agrárminiszter. Valójban még semmi sem dőlt el, így az ilyen nyilatkozatok inkább csak az adott ország hazai közvéleményének szólnak, hiszen kiemelt figyelem övezi ezekben a napokban Európa-szerte a rendkívüli EU-csúcsot.
Kétoldalú megbeszélésekkel folytatódott csütörtök késő este Brüsszelben a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak - közölte az Európai Tanács elnökének szóvivője.
Ahogy az mai előzetesünk alapján várható volt: a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra érkezve a négy fukarnak mondott tagállam vezetője az 1%-os költségvetési plafon mellett kardoskodott, és a költségvetési visszatérítések megtartását akarja, míg a felzárkóztatási, vagy agrártámogatások nagy haszonélvezői a minél nagyobb büdzsét szorgalmazták. Mivel nagy a távolság a sokféle szempont között 2021-2027-es büdzsében, így bizonytalan, hogy a mostani EU-csúcson – amely akár vasárnapig is eltarthat – lesz-e megállapodás, noha „csak” pár számot kellene kitöltenie az állam- és kormányfőknek az alábbi táblázatban.
A legfrissebb jelek szerint a ma kezdődő, bizonytalan ideig tartó rendkívüli EU-csúcson is vitába keveredhet egymással az Európai Unió két legnagyobb tagállama, és az EU-s költségvetés két legnagyobb befizetője: Németország és Franciaország. Mindez jól érzékelteti, hogy extrém nehéz viták várnak a 27 tagállam vezetőire Brüsszelben.
Nehéz és kemény tárgyalásokra kell számítani az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetéséről az állam-, illetve kormányfők csütörtökre összehívott tanácskozásán - mondta Angela Merkel csütörtökön Berlinben.
Egyelőre kevés részlet ismert.
Moszkva is felléphetne.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Az ukránok hibáztak az elején.
Bevetették magukat az európai hatalmak.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
